NYÚL A BÁRKÁN > A csicsóka

A takarmányozás rejtett tartalékai

 

A csicsóka

 

   Évtizedeken át mindig jelentős területen termeltem nyulaim természetszerűbb takarmányozása érdekében csicsókát. Az ma már minden tenyésztő előtt ismert, hogy semmiből nem lesz semmi. Tehát ha azt akarom, hogy az anyanyulak tejtermelése mennyiségi és minőségi szempontból megfelelő legyen, akkor olyan takarmányféléket is kell etetnem velük, amelyek elősegítik az optimális tejtermelést.

   Ilyen kiváló természetes takarmány többek között a csicsóka. Ez a növényféleség most éli reneszánszát, mert az ember élelmezés tudomány analízisek alapján megállapította az, hogy főleg a cukorbetegek számára kiváló ételféleség, mert a gumóiban keményítők helyett 14-16% inulin, levulin és cukor van. A csicsóka gumóit éppen ezért takarmányozásra, szeszgyártásra, inulin és flukószörp gyártására, diabetikus tápszerek készítésére és pótkávé gyártására lehet használni. A csicsóka gumója nem csak mint szeszgyártási nyersanyag nagyon értékes, hanem igen becses édesipari nyersanyag is. Legújabban egyes kórházakban a cukorbetegek számára „cukorburgonyaleves”, „cukorburgonyafőzelék”, továbbá „rakott cukorburgonya” és „cukorburgonyamártás” néven adják az arra rászorulóknak. Itt már nem csicsóka a neve, hanem „cukorburgonya” a lényeg azonban azonos.  Kiválónak tartják a „cukorburgonyát” sütve.

   A csicsóka (tudományos nevén: Helianthus tuberosus L.) a burgonya előtt került be Európába, Amerikából. A fehér és sárga gumójú változat a legelterjedtebb és termőképesebb is mint a piros gumójú változat.

   Magas cukortartalma miatt minden állat szívesen fogyasztja, s így többek között a házinyúl is. Megfigyelhető, hogy a gyenge tejtermelőképességgel rendelkező anyanyúl, ha csicsókát is fogyaszt a tejtermelése jelentősen növekedik. Ha pedig nagy az alomszám és nagy az igénybevétel akkor szintén segít a csicsóka, mert több és jobb konzisztenciájú (sűrűbb, tápdúsabb) az anyanyúl teje.

   A csicsóka minden talajjal megelégszik csak posványos ne legyen. Ebben az évben 200 négyszögölön ültettem csicsókát, homokos, más célra alig használható területen. Sokan azért nem ültetik a csicsókát, mert attól félnek, hogy nem lehet kiirtani. Ha a zöldszárát kétszer egymás után lekaszáljuk, akkor minden bizonnyal kipusztul.

Futóhomokos talajra telepített csicsóka szépen díszlik

 

   Külön értékes a szára, illetve a levélzete mint zöldtakarmány. Kat. holdanként 80-250 mázsa zöldtömeget terem és a lombozat októberi aratása csak 20-25%-kal csökkenti a gumótermést.

   Meg kell még azt is említenem, hogy a csicsókában levő 16-17%-os inulinból és egyéb cukornemű anyagokból gyümölcscukorszörp készül, ami a cukorkák, kekszek és az édesipar egyéb termékeinek kiváló minőségű nyersanyaga, mert általában kétszer olyan édes, mint a burgonyacukor (dextrose) és másfélszer olyan, mint a répa- vagy nádcukor (charose).

    Az anyatejet semmi nem pótolja. Ha tehát a fiókák fejlődésének kezdeti szakaszában bőségesen juthatnak anyatejhez, akkor az állatok az életük első szakaszában jelentős fizikai előnyökkel indulhatnak, akár húsra értékesülnek, akár tenyészanyagnak hagyjuk meg őket.

 

Vajda András minden évben 5 sor csicsókást telepít nyulai számára (Fotó: Szikra András)

 

   A csicsóka gumója és zöld levele a legolcsóbb és a leghatékonyabb takarmányfélénk. Célszerű ilyen vonatkozásban is a lehetőségeinket jobban kihasználni.  

Gál Ferenc

Budapest

(A cikk megjelent 1985 körül a MAHPOE szaklapjában)


Csicsókásom > GALÉRIA >>>