Blog

Jelöletlen, beteg nyúl egy kiállításon napjainkban

   A kiállításra szánt állatok előbírálata nem új fogalom, vagy követelmény. Már a GALLUS című szaklap 1885-ben ír a témáról, pedig akkor még csak néhány nyúlfajtát tenyésztettek hazánkban.  A dologban az a negatív jelenség, hogy 100 év elteltével még mindig előfordul, hogy talpfekélyes, fülrühös, kötőhártya-gyulladásos, vasaltfülű, náthás, szennyes, csapzott szőrállományú, erős vedlésben levő állatokat is hoznak a kiállításokra.

   A kiállítások, külföldön nagyon sok esetben minden évben megismételve „hagyományteremtő” erejűek, a helyi tenyésztők ünnepei. Események, amelyeken részt vesz akár egy ország, egy tartomány, egy nagyváros, és nagyfalu egész közönsége, magáénak érezve az ünnepet, mert a kiállításon bemutatott gyönyörű állatok eredményei emelik tekintélyüket.

   A kiállítás egészének sikere és ebben az egyén, az ember, személyes sikerélménye meghatározó lehet, de ezért keményen dolgozni kell, kinek-kinek a maga helyén, és nem szabad ódzkodni a közösség érdekében végzett „társadalmi” munkától. Szerintem ez a „dolgos út” a siker alapfeltétele.

...

   Tudomásul kell venni, hogy a kiállítás az állatfajok szépségének, testi harmonikus felépítésének, nemes tartásának és viselkedésének egyetlen olyan fóruma, amelyen a nagyközönség láthatja, mérlegelheti egy-egy kisállat-tenyésztési ágazat fejlődésének irányát, hasznosításának lehetőségeit, hiszen ma már egyetlen állatfaj és fajta gazdasági tulajdonságai, hasznosítási lehetőségei sem ismeretlenek, és nem a kiállításokon, hanem haszonállat-vizsgálatok során értékelik azokat.

Tisztelt Tartó-, Tenyésztő- és Nemesítő Nyulászok!

Ezen oldalon("Tenyésztés"), a nyúltartást, a nyúltenyésztést és a nyúlnemesítést segítő dokumentumokat fognak/fogtok találni.

Az izgalmas-, eredményt és sikert hozó tartói és tenyésztői munka nem jegyzetfüzetből áll, hanem precíz, aprólékos dokumentálásból,- a felvezetett adatok elemzéséből.

A feltöltött dokumentumokkal próbálom a tartás és tenyésztés minden "szegmensét" "átkarolni".

A feltöltés folyamatos.

(A változás/változtatás jogát fenntartom!)

 

Kitartó, eredményes és sikeres tenyésztői munkát kívánok!

 

 

   Időszerűnek látszik, hogy az év második felében és a tél folyamán megrendezendő nyúlkiállításokkal kapcsolatosan számba vegyük az aktuális szervezési-rendezési propaganda- stb. feladatokat, hogy a kiállítás, a látogatók, a résztvevők és a szervezők részére egyaránt sikeres eseménnyé válhassék.

AZ ÓRIÁSOK SZÍN- ÉS TÍPUSVÁLTOZATAI

Hazai paraszti udvarainkban már a század elején sokan foglalkoztak az óriás nyulak tenyésztésével az úgynevezett istállónyulak mellett, sőt ezek rovására. A szakemberek szerint mint kiváló hústermelő fajtát emlegették, és nagy reményeket fűztek hazai térhódításához. Szarvason például már 1899-ben megkezdték a belga óriás tenyésztését, de az állatokkal szemben nyomós kifogás volt, hogy hajlamosak az orrhurutra és emiatt az eredeti importállatoknak alig maradt hírmondójuk. Az ivadékok már jobban honosultak.

ÉV KIVÁLÓ SZAKEMBERE 2018 DÍJ

kategória:

Nagy János őshonos-fajtamentő, tájfajta-nyúltenyésztő  

Szakkönyv/1941/

Célom kettős és pedig egyrészt megismertetni olvasóimat az óriásnyúllal, ezzel a kiváló haszonállattal és tenyésztési módjával, másrészt meggyőzni honfitársaimat arról, hogy az óriásnyúlfajták tenyésztése kitűnő minőségű húst ad és igen komoly jövedelmet hoz s ezért elsőrendű nemzetgazdasági érdekek követelik, hogy az óriásnyúltenyésztés minél rövidebb idő alatt a lehető legszélesebb rétegekben elterjedjen.

...

Amikor szerény munkámat útnak indítom, annak az óhajomnak adok kifejezést, hogy bár ez a könyvecske lenne az a gyenge kis erő, amelyik elindítja a jövedelmező óriásnyúltenyésztés országraszóló fellendülésének hatalmas lavináját.

Székesfehérvár, 1940. Szent György havában.

Dr. Viniczay László nyúltenyésztési szakkönyve

Dr. Viniczay László általam

(Szűcs Antal elnök-V61 Székesfehérvár)

megismert életrajza

 

1902-1945

 

Házinyultenyésztés és értékesítés

Tisztelt olvasóim !

Mi, akik még munkálkodunk, vagy azután lépnek sorainkba, nemcsak a kötelességünk parancsát kövessük. Ez ma, a Csonka-Magyarországon, nem elég.

Dolgozzunk mi is, fiatalok és öregek, az eddiginél sokkal többet: Hazánkért, családunkért, magunkért, mert így bizonyára előbb válik valósággá a magyar szemek előtt lebegő leggyönyörűbb délibáb: a régi, szent Nagy-Magyarország.

 

Budapest, 1928 július hó.

 

A. G.

Dr. Csíkváry László

A magyar óriás nyúl 3.

AZ ELSŐ HAZAI TENYÉSZETEK

   Viták a magyar óriás és más nyúlfajták tenyésztésével kapcsolatosan már a század elején is voltak, de a földművelésügyi kormányzat térítésmentes nyúlkihelyezési akciói idején – minden jó szándék ellenére – bizony inkább a testtömeg nagysága előtti meghajlást, mintsem a vágósúly növelésének hasznát szolgálta.

Major Ákos -  Hus- és prémnyul tenyésztés /1942/

HUS- ÉS PRÉMNYULTENYÉSZTÉS

Házinyúltenyésztési szakkönyv

Írta: Major Ákos

 

 

"A könyvet néhai Andrássovich Géza Őméltósága

emlékének szentelem, aki hosszu évtizedeken át küzdött

a hazai házinyultenyésztés felvirágoztatásáért, s hogy

az még ma sincs ugy elterjedve, ahogyan ez az igen

sokoldalu hasznot hajtó kisállattenyésztési ág meg-

érdemelné, az kizárólag a tenyésztők nemtörődöm-

ségének, közönyének köszönhető."

                                                   Major Ákos

 

 

Belgium flandriai provinciájában Gent városa és környéke volt a flamand óriás – a későbbi belga óriás – kitenyésztésének vidéke. Gent 1915 táján a belga házinyúltenyésztés kereskedelmi, és szőrmeipari központjává vált. A tenyésztők nagy jelentőséget tulajdonítottak az állatok tartási körülményeinek, a nagy, fából készült, mai szemmel primitív, de a nyúlnak nagyon is kényelmes ketreceknek, a tágas, füvezett kifutóknak, a kiváló termőföldekről gondosan betakarított, zöld tömegtakarmányoknak, és számos más olyan környezeti tényezőnek, amely támogatta a fajta létrejöttét.

Először bejárva (2008) az ország egyes vidékeit, nem gondoltam, hogy a „központi tenyésztés-szervezés” hiányában mekkora kincsre lelek> rögzült tájfajtákra, változatokra, típusokra, illetve hasonló küllemű nyúlegyedekre, melyek egy vidékről származtak (el).

Az „egybe gyűjtés” hozta létre a magyar óriásnyúl baranyai tájfajtáját, mely java pécsi, baranyai egyedekből, illetve az innen elszármazottakból állott, kivéve az 5. vérvonal-családot, mely kispesti ősöket tudhat magáénak.